Denis (Dénes) Hevesi visszaemlékezése

1956-2016 - Magyarországról Franciaország feléRetour ligne automatique

Olvassák el a Magyarországi Francia Nagykövetség által az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából Franciaországban befogadott magyar menekültek visszaemlékezéseit.

Denis (Dénes) Hevesi visszaemlékezése

JPEG

1956 októberében Dénes tizenhat éves. Ez a hódmezővásárhelyi gimnazista, a sport szerelmese, Szegedre utazik egy birkózóversenyre. Itt forrongó diákokkal találkozik, akik egy független csoportba szerveződve a szabadságjogok visszaállítása mellett és a szovjetek magyarországi jelenléte ellen tüntetnek: „Ruszkik haza!” Szegedről indult a forradalom, amelyhez Budapestről és egész Magyarországról csatlakoztak a diákok és a munkások.

A felvillanyozott Dénes és a Bethlen Gábor gimáziumbeli iskolatársai gimnáziumi bizottságot alapítanak Hódmezővásárhelyen, amelynek az első akciója – ó, milyen szimbolikus – a város egyik terén álló, „Iván” nevű szovjet katona szobrának ledöntése. A bizottság másnap átveszi az iskola vezetését, felfegyverkezik a közeli laktanyából és a munkásbizottságok és a rendőrök oldalán járőrözik. A hazafias forradalom elkezdődött. A szabadságszerető fiatalok álmodoznak…

De a kiábrándulás nem sokat várat magára. A fővárosból rossz hírek érkeznek: visszajöttek az orosz harckocsik, behatoltak Budapest területére, de a forradalmárok még hősiesen ellenállnak. Dénes három társával megpróbál Budapestre jutni, hogy részt vegyenek a harcokban. De túl késő, valamennyi tiszai átkelőhelyet lezárták, a szovjet úthenger kíméletlenül halad végig a mártír országon.

Dénes ekkor megpróbál átjutni az osztrák határon. Orosz katonák megállítják más menekülőkkel együtt, akiket vonatra tesznek: az úticél ismeretlen. Dénes vált néhány szót az egyik orosz katonával, hogy megpróbálja megtudni, hová viszik őket. A katona megsúgja nekik, hogy az első lehetőségnél hagyják el a vonatot. Amikor elfordul, Dénes leugrik a vonatról a hóba, amely tompítja az esést. A mezőn átvágva ezúttal sikeresen átjut az osztrák határon! De hova menjen? Mit csináljon? Tizenhat évesen, amikor előttünk az élet, ezek a kérdések nem túl fontosak!

JPEG

A menekülttábor után a fiatal Dénes talál egy gimnáziumot, amelynek magyar tagozatán le tudja tenni az érettségit. Ezt követően két ösztöndíjlehetőséget is kap: az egyik egy erős németországi sportiskolába, a másik a párizsi Képzőművészeti Főiskolára szól. Franciaországot választja.

Az évkezdésre várva Dénes Provence-ba utazik és a marseille-i kikötőben dolgozik vagy mosogatóként La Ciotat egyik éttermében. Azelőtt sosem tanult franciául, most magába szívja ezt a számára teljesen új nyelvet. Óriási meglepetés számára az első kapcsolatfelvétel a nagyon barátságos franciákkal akik a nyelvi akadályok ellenére igyekeznek szóba elegyedni vele. Szintén Marseille-ben fedez fel egy a fiatal magyar számára különlegesen egzotikus konyhai specialitást … a tengeri sünt!

Párizsban, a Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányai mellett Dénes egy fotógravírozó műhelyben dolgozik. Sokat olvas, falja a szeme elé kerülő könyveket, hogy megtanulja a francia nyelvet. Egy párizsi klubban továbbra is kedvenc sportját űzi, a birkózást.

Két és fél éves párizsi élete után Dénes elhatározza, hogy beáll az Idegenlégióba. Más ég alatt új kalandok várják. A légióban is a fotógravírozó műhelyben dolgozik, a „Képi Blanc”-ban. Öt év szolgálat után megnősül, és családot alapít első feleségével. Az élete Aix en Provence-ba, Lyonba, Nancyba, és Elzászba, Strasbourgba, illetve Lauterbourg-ba sodorja…

Először 1972-ben látja újra Magyarországot. Később visszatér, hogy végleg itt telepedjen le második feleségével, Jacqueline-nal 1994-ben. Élénken él emlékezetében az 1956-os forradalom, azóta számtalanszor megfestette.

„A kommunisták hibát követtek el, amikor az iskolában Kossuth és Petőfi szabadságért és függetlenségért folytatott 1848-as harcát állították elénk példaként” mondja ma már mosolyogva, hatvan évvel a történtek után. „Mivel az elején mi nem feltétlenül voltunk elvből antikommunisták. De azt akartuk, hogy az oroszok menjenek el! Ruszkik haza!”

JPEG

Megjelenés dátuma : 20/12/2016

Oldal tetejére