Francia régészeti missziók

A fegyveres konfliktusok, a fosztogatások, az emberi rongálás és az idő pusztítása, de a természeti katasztrófák is mind-mind az öt kontinens számos régészeti lelőhelyét fenyegető jelenségek. E megállapítással szemben elkerülhetetlenül szükséges ezen egyetemes örökség megőrzése, védelme és egyre mélyebb ismerete.

PNG

A külügyminisztérium 70 év óta elkötelezett ebben az irányban, biztosítja a kutatások kiválóságát és állandóságát és folyamatosan támogatja a kutatócsoportok helyszíni kíséretét az egész világon. Az ásatási bizottság 70. évfordulója és a december 2-3-án Abu-Dzabiban a veszélyeztetett kulturális örökségről rendezett és Franciaország által társelnökölt nemzetközi konferencia alkalmából szerettük volna nyilvánvalóvá tenni ezt az elkötelezettséget és megosztani Önökkel a régészeti lelőhelyeken működő missziókat alkotó férfiak és nők munkaéveinek gyümölcsét.

Fedezzék fel a francia régészeti missziók kihívásait és céljait: a partnerek közötti ismeret- és kompetenciaátadást, a fiatal kutatók képzését, a csúcstechnológiához való francia hozzájárulást, de azt is, hogyan képesek alkalmazkodni e missziók a mai világ kihívásaihoz a régészeti lelőhelyeknek a válságterületeken való megóvása és válság utáni rehabilitációjuk érdekében. A kampány visszatér a francia missziók olyan óriási felfedezésekben való részvételéhez is, mint a Toumai ember Csádban vagy olyan emblematikus missziókhoz, mint Angkor Kambodzsában vagy Petra Jordániában.

Diplomácia és régészet: egyedi eszköztár – történelmi kapcsolat

A XIX. század közepétől kezdve szoros kapcsolat jött létre a régészeti tevékenység – az a diszciplina, amelynek egyik kitalálója Franciaország – és a diplomácia között. A diplomaták érdeklődése a régészet iránt 1843-tól nyilvánul meg, amikor a moszuli francia konzul, Paul-Emile Botta és Victor Place felfedezik a khorsabadi régészeti lelőhelyet. 1877-ben a basszorai francia konzul, Ernest de Sarzec bukkan rá a sumér civilizáció nyomaira, Tello régészeti helyszínén.

Ez a folyamat a második világháború végéig folytatódott, amikor is megerősödött ez a kapcsolat diplomácia és régészet között, a külföldön zajló francia régészeti kutatások tanácsadó testületének, az „ásatási bizottság" megalakulásának köszönhetően de Gaulle tábornok és Henri Seyrig régész tevékenysége alatt.

Ez a fórum az érintett földrajzi helyszínek és korszakok legjobb szakembereit tömöríti, hogy évenként kiértékeljék a kutatási projektek tudományos minőségét és külföldön követendő fontosabb tudományos irányvonalakat javasoljanak. Ezért 2016-ban öt kontinensen 160 missziót finanszíroztak, amelyből 12, fiatal régészek által vezetett projekt a régészcsoportok generációs megújulásáról tanúskodik.

A világon több mint 70 partner országban folytatott régészeti missziók intenzív tudományos és egyetemi együttműködést hoztak létre ösztöndíjakon, nemzetközi kutatási hálózat létrehozásán és jelentős számú helyi kutatónak az ásatásokba való bevonásán keresztül. Több területet átfogó, a helyszíneken zajló közös kutatások iránt elkötelezett nemzetközi csapatok alakulnak szerte a világon.

A minőség, innovációs képesség és a régészeti kutatásoknak otthont adó országokkal folytatott párbeszéd szempontjából nemzetközi elismertségnek örvendő francia régészet olyan, mint egy különösen helytálló diplomáciai ütőkártya a kulturális cserekapcsolatok és a civilizáció fontosabb színhelyeinek egyre növekvő – az emberek és az időjárás okozta – veszélyeztetettségének kontextusában. A régészeti helyszíneken létrejött partnerségek a politikai fejleményeken túl időnként lehetővé teszik a párbeszéd fenntartását vagy újrafelvételét a régészeti kutatásoknak otthont adó országokkal.

Megjelenés dátuma : 13/12/2016

Oldal tetejére